Cigány Kisebbségi Önkormányzat

7811 Szalánta

Hunyadi u. 63

Tel./Fax: 72/524900

E-mail: ckoszalanta@gmail.com

pecseli56@gmail.com

Tisztelt látogatók!

2010-ben lezajlott önkormányzati választásokon kétszer öt fős képviselő jelölt indult, Lungo Drom

illetve MCF színeiben. A lezajlott választások végén a Lungo Drom képviselő jelöltjei alakíthattak kisebbségi önkormányzatot. 2010. október 18.-ai eskü tétel után az alakuló ülésen a négy nyertes képviselő megalakította Az első cigány kisebbségi önkormányzatot Szalántán. A négy képviselő három szavazattal egy tartózkodással meghozta a döntését mely szerint Petrovics Jánost a kisebbségi önkormányzat elnökének, Petrovics Jánosnét elnök helyettesnek, Dobri Dorottya Szidóniát és Petrovics Edit Amáliát képviselőnek jelölte. Ezen esemény mérföld kőnek számított a falu, illetve a helyi cigányság életében. Előtte a cigány lakosságot hivatalos formában nem képviselte senki. A képviselő testület tagjai munkájukért nem vesznek fel tisztelet díjat. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat legfőbb feladatának tekinti a helyi cigányság beilleszkedését, roma diákok tovább tanulását, kettős identitás felvállalását, a felnőtt roma lakosság munkához juttatását. Szeretnék megismertetni feledésbe merült hagyományainkat, nyelvünket, mivel a mai fiatalság ezen ismeretekkel nem bír, ezért folyamatban van anya nyelvű könyvek és kiadványok beszerzése. Jó kapcsolatot ápolunk, illetve tartunk fent a helyi Civil és Hivatalos szervezetekkel, valamint az Egyházzal. Az elvégzett munkánknak gyermekeink fogják igazán hasznát venni. Ide születtünk itt nőttünk fel, itt jártunk iskolába, innen mentünk első munka helyünkre. Gyökereink ide kötnek és mindig a gyökereknél kell maradni. Nem szabad elfelejteni honnan indulunk, de viszont nagyon fontos, hogy hova érkezünk. Itt kell eredményeket produkálnunk. Ezen eredmények csak úgy érhetőek el, ha a cigányság, illetve más nemzetiségek is egymásnak segítő kezet nyújtanak, illetve együtt működnek egymással. Úgy gondolom sok munkával, türelemmel és kitartással eltudunk indulni egy élhetőbb világ felé.

Kisebbségi Önkormányzat Szalánta által tartott ünnepek:

1. Április 8. - Nemzetközi Cigányság Nemzeti Ünnepe

2. Pünkösd első napja – Magyarországi Romák Nemzeti Ünnepe

3. Augusztus 2. - A Roma holokauszt Világnapja

4. November 1. - Szalánta-Németi Hősi Halottak Emlékművének megkoszorúzása

5. December 18. - Kisebbségek napja

Kérem látogasson el honlapunkra: szalantacko.hupont.hu

Szalántai Cserhájá cigány hagyomány őrző néptánc együttes

2011. március 4.-én az elnök javaslatára megalakították a Szalántai Cserhájá cigány hagyomány őrző néptánc együttest 12 fővel a létszám változó, de 12-ből 9 fő állandó. Fellépéseik folyamatosak. Következőktől kapott már felkérést a tánc együttes a szereplésre: Szalánta Önkormányzat, NOE Pécsi Székesegyház Egyesület, Alsószentmárton- Tanoda, Pellérdi Kistérségi rendezvény, Ócsárd roma nap. Ezen rövid felkészülési idő alatt sikerült eljutnunk megyén kívüli szereplésre is. Ezen fellépésre Tolna megyében került sor a tolerancia nap keretein belül amit a Tamási város Cigány Kisebbségi önkormányzata rendezett. Jelenleg is folyamatos a felkérés a tánccsoport szereplésére: Új kenyér ünnepe Szalánta, Bosta Önkormányzat, Túrony Önkormányzat, Velény Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Alsószentmárton tanoda Márton napi ünnepségére. A tánc csoport hagyományos magyar és román cigány táncot ad elő csoportosan párosban, illetve szóló táncban. A gyereke örömmel szerepelnek a fellépéseken, eddig kb. 2000 fő előtt táncoltak. Heti két próba van, de ha szükséges akkor többször is gyakorolnak. A hagyományőrző együttes Cigány Kisebbségi Önkormányzat Szalánta tartja fent. Fellépéseken a fellépők ruházatáért, illetve kordinálásáért Petrovics Jánosné elnök helyettes felelős. A hagyományőrző együttes fellépéseit, illetve utaztatását, valamint az együttes vezetését Petrovics János Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke látja el.

Petrovics János

Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke

sk

Aminyilor dă Uminyijé!

În ánu-l dă 2010, kînd or cînut választásurjilye lá énkormányzat, în dauă rîndurj sjinsj aminy or purnyit, káré lá Lungo Drom sî lá MCF sz-or cînut. D-întri jéj cîgányi, káré lá Lungo Drom sză cînyé or putut sză fákă énkormányzat. În 2010. 10.18 dăpă zsurálă pátrînsj or făkut énkormányzatu cîgányilor, kă áfel inká n-o foszt pîn áku în Szalánta. Dîn pátrinsj trijinsj or foszt pă lîng-áje, kit Petrovics János sză fijé elnéku Petrovics Jánosné sză fijé pă loku-j, kînd elnéku nu-j, Dobri Szidonia sî Petrovics Edit Amália mágá tagurj ăsz. Unu d-întri jéj sz-o cînut dă lá szăvăzálá. Ásztá ro máré lukru ăj în kusztu lu szátusztuje sî în kusztu cîgányilor. Pîn áku cîgányi n-áve képviselet în szát. Káré áisj lukră, păntru lukru sjé fásjé, plátă nu-s kápătă.

Énkormányzatu cîgányilor ásá gîngyestyé, kă mult trébé sză fákă kît cîgányi în szát sză-s áflyé loku, kit kupiji dă cîgány toc sză-nvecé kit máj mult patyé, kit sză nu mujtyé kă sî cîgány sî ungurj ăsz, sî sză ájvé lukru.

Ávény dă gînd toc sză kunaszkă hagyományurilye nastré, lyimbá nasztră, kă tînyiri nu mult styijé dă estye. Păntr-asztá ávény dă gînd sză lyé kumpărăny kényvilye, káré pă lyimbásztá sză szkrijé. În binyé nyisz ku szervezeturj, káré-sz în szátusztá dá sî ku biszeriká.

Lukru sjé noj făsjény lu tînyiremé j-ádusjé hásznă. Noj áisj ány năszkut, áisj ány kriszkut, áisj ány umblát în iskulă, d-áisj ány mérsz pă loku-l dă elsé sză lukrăny. Áisj nyé lyágă trupinyilye, sî trébé sză rămănyiny lá jelyé. Nu-j szlobod sză mujtăny dă hungy ány purnyit, dá trébé sză styijény, hungyé ávény dă gînd sz-ázsunzsjény. Trébé sză ávény eredményurj. Dá áfelyé numá átunsj putyény ázsunzsjé, dákă sî cîgányi sî álcî sz-ázsută sî îs dă mîná lu unápált. Ásá gîngyészk, kă mult trébé sză lukrăny, s-átunsj ony putye purnyi sz-ázsunzsjény áfel kuszt, káré dar tot máj bun o fi.

 

Szărbătarilye  păntru sjé Énkormányzatu lu Cîgány în Szalánta mult o lukrát:

 

Április 8 – Szărbătare  Cîgányilor în Lumecárá

zuá dă elsé lá Pinkésd – szărbătare cîgányilor în Ungureme

Augusztus 2. – Zuá dă Holokauszt în lumecárá

November 1. – kuszuruzálá în Szalánta-Németi lá szoboru morcilor káré păntru lokusztá or murit

December 18. – Zuá aminyilor, káré-sz pucîny în cárásztá

Hájc, sî ujtăcă vă pă lapu nosztru: szalantacko.hupont.hu

Cserhájá – cîgányi, káré păzestyé hagyományurilye dă zsokurj

 

În 2011. március 4. pă bistyálá elnékuluj or făkut on együttes dă zsokurj Szalántai Cserhájá îl tyámă. În együttesusztá 12 aminy ăsz, dá d-într-estye 9 aminy umblă uvig. Păstyihungyé lyé tyámă sză zsasjé. Pîn áku ly-o tyimát sză sziripilászkă: Énkormányzatulu Szalánta, NOE  egyesületu lu biszerisji dă Pisju,  Tanoda în Szîmmártá dă zsjosz, or zsukát pă rendezvényu lu loku lu kistérségu dă Pellérd, în zuá dă cîgányilor în Ócsárd.

N-or ávut multă dobă sză sză gátyé, dá d-áje or foszt más î máj dăpártyé dă megyásztá. Ly-or tyimát în Tolna megye , hungyé átunsj or zsukát, kînd o foszt zuă lu tolerancia, pă káré énkormányzatu lu cîgány dă Tamási o rindizit. S-áku tot lyé tyámă sză kálsjé szusz ku zsokurj. Or foszt în Szalánta, kînd szărbătare lu pityi nauă o foszt, ly-o tyimát Énkormányzatu lu Bosta, Énkormányzatu lu Turony, Énkormányzatu Cîgányilor în Velény, sî or foszt sî pă zuá dă Márton în tanoda în Szîmmártá dă zsjosz.

Csoportusztá zsakă zsokurj dă ungur sî zsokurj dă cîgány sî dă rumîny. Zsakă sî dujinsj, sî szîngurj.  Sî kupiji ku fălusijé zsakă, dákă lyé tyámă, pîn áku má máj mulcînsj dă dauă ezeré dă aminy ly-or văzut. Într-o szăptămînă în dauă rîndurj áré probă, dá dákă trébé sî máj mult vinyé uná. Pă együttesusztá Énkormányzatu cîgányilor lu Szalánta îl cînyé szusz. Kit sză ájvé toc, káré zsakă calyé sjé fel lyé trébé, sî sză pată márgă, hungyé lyé tyámă Petrovics Jánosné sză grizsestyé. Pă együttesusztá Petrovics János elnéku lu Énkormányzatu Cîgányilor îl vizitestyé.

Le Salantake Cherhajengo Tradicionalno Khelipesko Grupo

O sherutno zhutisardas, hoj ando 2011. bersh ando marciushesko shon po shtarto dyes te kerdyol Le Salantake Cherhajengo Tradicionalno Khelipesko Grupo 12 zhenenca, anda 12 zhene 9 zhene sagda si ando grupo. Pe kadala thana ushtyade aba opre: Salantako Baro Rajipe, NOE, Pécsi Székesegyházaki Organizacija, Alsószentmartonaki– Tanoda, Pellerdako programo, Ócsardako  romengo dyes. Ande kadi skurto vrama so nachilas   opre ushtyade vi ande kaver thana. Ande Tolna pe toleranciako dyes khelde, le Tamashako Romano Cino Rajipe  kerdas kado programo. Vi akanak akharen le grupos opre te ushtyavel: pe Nevo Manresko Dyes ande Salanta, Bostako Baro Rajipe, Turonyako Baro Rajipe, Velényako Romano Cino Rajipe, Alsószentmartonaki Tanoda pe Martonosko dyes. O khelipesko grupo tradicialno ungriko thaj romaniako romengo khelipe del anglal le gruposa, duj zhenenca thaj vi korkores. Le shavora vojasa ushtyaven opre, zhi pe kado dyes  angla 2000 zhene khelde. Ando jekh kurko duvar aven khetane te sityon o khelipe ba si kana vi majbutivar trubuj. Le tradicionalno grupos le Salantako Romano Cino Rajipe inkrel opre. Kana opre ushtyaven misto gada thaj, hoj sogodi mishto te avel e Petrovics Jánosné si dosali. Le tradicionalno gruposko opre ushtyajipe thaj lengo dromaripe le gruposko sherutno kerel, voj si o Petrovics János le Romane Cine Rajipesko sherutno.

Petrovics János

Le Romane Cine Rajipesko Sherutno

Patyivale Ginadara!

Ando 2010 bersh kana shaj alasardam le romane cine rajipe ande amaro gav anda duvar panzh zhenende shaj alosardam khatar, o Lungo Drom thaj anda MCF. Pala alosaripe le Lungone Dromeske manusha shaj andine khetane o cino rajipe. Ando 2010. oktoberi 18. sas  o colaxaripe pala kado, shtar kepvishelevonca kerdyilas o angluno romano cino rajipe ande Salanta. Le sthar kepvishelevura mashkarpende alosardine le sherutnes, kon o  Petrovics János avilas  e Petrovics Jánosné avilas pala sherutno, Dobri Dorottya Szidónia thaj e Petrovics Edit kepvishelevura avile. Kado dyes zurales baro dyes sas ande gavesko trajo, ande gaveske romengo trajo. Angla kado le romen khonik chi kepvishelisardas ando gav oficialno. Le kepvishelevura pala pengi butyi chi len opre love. Le Romane Cine Rajipeski legangluni butyi kodi si, hoj le roma ande pacha te shaj trajin mashkar le gazhe, thaj le terne shave majdur te sityon, shaj te avel le romen duj identiteta, thaj le roma butyi  te shaj keren. Kamenas kodo, hoj le terne te na bistren e tradicija, thaj e romani shib misto kado anavas lenge romane kenyvi/ginadya. Lasho kontakto keras karing o baro rajipe, thaj le organizacianca, thaj le oficialne organizacianca, rashajenca. Kadala butyasa so keras maj amare shavorenge avla majmishto. Khate  rakhadyilam, khate barilam, khate phirdam ande shkola, khatar gelam anglunes butyi te keras. Naj slobodo te bistras, hoj khatar gelam thaj kaj resasa. Khate trubul te sikavas, hoj so zhanas. Kade zhanas kadala lashe butya te keras, hoj khetane trubul le romenge te inkren, vi le gazhenca thaj vi kaver minoritetorenca, jekhavereske zhutipesko vast trubul te das. Kade gindisarav, hoj but butyasa shaj zhas karing jekh majlashi lyuma.

Le Salantake Cine Rajipeske inkerde  bare dyesa:

1. Aprilishi 8.- Internacinalno Romano Baro Dyes
2. Punkoshdako angluno dyes - Ungrikone Romengo Baro Dyes
3. Augustushi 2.- Porrajmos
4. Novemberi 1.- Salanta – Németi  kon mule ando maripe

                            luludya ingren

1. Decemberi 18.-Minoritetongo dyes

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szalánta - © 2008 - 2024 - szalantacko.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat